2014. december 17., szerda

Életfa



Azt hiszem egy olyan világban van szerencsénk élni, miben örök igazság a következő mondat, melyet már az Ó-Egyiptomi tudósok is jól tudtak: "Ami fenn, az lenn."
Már a tudományos világ is bebizonyította, hogy egy olyan tökéletes, holografikus világban élünk, hol minden egyes pici alkotóelem magában hordozza a nagy egészet is. Ahol minden mindennel összeköttetésben áll és amint hat, úgy hatnak arra vissza. Hasonlóan, mint az Avatar című filmben. Vagy éppen a Matrix-ban

Egy atom szerkezete tükrözi a Naprendszert, az idegsejtjeink hálózata a világűrben fellelhető szuperklaszterek struktúráját, míg egy levél az Őt önmagából kifakasztó fát.

Ez számomra bizonyosság. Bizonyosság arra, hogy mind a nagy egész alakító és teremtő részei vagyunk, bármilyen aprónak is tűnünk a végtelen világegyetemben.

2014. december 13., szombat

Szüri az artista

Szüri itt épp labdát egyensúlyoz a lábán.
Hogy a mutatvány látványosabb legyen úgy döntött, hogy közben jobb mellső lábával egymancsos fekvőtámaszokat nyom. Meg kell hagyni van benne erő.


Egyébként Ő is örökbe fogadható kislány cica. Szintén a Veszprémi Állatvédő Egyesület védence.
Igazi energiabomba. Ő a legaktívabb, legjátszósabb testvérei közül. Vetődik, ugrik, végigszalad a falon ha az iram azt diktálja és lesből bármelyik tesóját letámadja. Nagyon kíváncsi, így aztán a siccegést képes figyelmen kívül hagyni, ha valami jó illatot érez a szatyrodban. :D
Érintésre szinte azonnal dorombolásba kezd, de nem az az egyfolytában ölben alvós típus. Ahhoz először le kell magát fárasztania.


Itt épp vadász ösztöneit éli ki. (Szegény csörgő... jól elkapta)
Már van gazdija.

2014. december 12., péntek

A vérmacska


Ő Vöri a vérmacska.
Teliholdkor ilyen félelmetes fenevaddá változik, főleg, ha valami labdát gurítunk felé.
Tudtán kívül, de örökbe fogadható, fiatal kandúr cica. A Veszprémi Állatvédő Egyesület védence. Ha röviden kellene jellemeznem, az lenne a szlogen, hogy: Rend és fegyelem. Tekintély és tisztelet. Ő Don Corleone  kiköpött macska megtestesítője. Általában nyugisan ücsörög és szivarozgat a foteljében, de ha felbőszítik macskatársai, akkor mindenkit rendbe tesz. Nagyon okos. A sicc szóra rögtön, fegyelmezetten abbahagyja kétes ügyeit. A feszültséget rögtön megérzi. Elég jól elvan egyedül,  ki kell nála érdemelni a bizalmat. Precizitásából, igényességéből fakadóan már rég szobatiszta. A porszívót viszont féli.


Vöri - Don Corleone 

2014. december 7., vasárnap

Bemutatkozás

Szeretettel üdvözlök mindenkit  a blogomon!



A Nagy Testvér évében (1984), enyhe tiltakozással születtem le a Föld nevű planétára. Amint öntudatomra ébredtem, rögtön magával ragadott az állatok és a természet megismételhetetlenül csodálatos világa.
Nagyjából abban a világban nőttem fel, így az emberibb dimenzióktól enyhén elzárva megőrizhettem gyermeki önmagam, amit azóta is féltve őrzök. Tipikusan az a különc fajta vagyok, aki máshogy látja a dolgokat, mint a nagy átlag. Kedvelem a művész lelkeket, kutatókat és a csendes őrülteket. Közéjük tartozom.
Számomra a fotózás kísérlet arra, hogy megpróbáljam úgy láttatni másokkal a minket körülvevő mindenséget, ahogyan maguktól nem látnák.
E blog valódi célját nem is tudom pontosan. Egyszerűen csak szeretek fotózni, és olyan képeket készíteni, ami más. Ezeket a képeket fogom itt megosztani néhány gondolattal. A blogon található képek a saját műveim lesznek.
Szívesen készítek bármilyen fotót, de leginkább állatos és természeti képeket. Időnként azért tárgyakat, és embereket is fotózok. Szívesen fotózom le az emberek kedvenceit, hogy kitehessék róluk is a képeiket, mint minden más szerettükről. Szívesen fotózok családokat, ahol az állatok is családtagként szerepelhetnek a képeken. Az állatkereskedéssel kapcsolatos "reklámfotók" készítését viszont elvből elutasítom.
A képeim között valószínűleg rengeteg gazdira vágyó állat lesz, akik menhelyen raboskodnak. Egyeseknek röviden le is írom majd a történetét. Azonban a néhány kihagyhatatlan érzelmet tartalmazó rácsos és szomorú képek mellet inkább a szép és vidám, színes képek lesznek többségben róluk.
Így szeretném Őket megmutatni. Vidáman és boldogan. Rácsok és szomorúság nélkül. Hogy láthassák az emberek milyenek lehetnének ezek az állatok, ha lenne igazi gazdijuk.
A menhelyen, gyepmesteri telepeken elhelyezett állatokról készített képeimet kétdimenziós imának, vagy ha úgy tetszik mágikus képeknek szánom, ahogyan annak idején az őseink is annak szánták a vadászat előtt megfestett barlangrajzaikat.
Szeretnék egy szebb jövőt teremteni velük.
De lesznek a blogon horrorisztikus esküvői képek, asztrofotók, és mindenfélék, amiket készítek.

Jó böngészést mindenkinek!